Gyönyör

(Ay, ay, ay)

Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel

Egyszer hazatérnék, de megölelnélek

Ez a maradék ész meg egy öreg lélek

Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem!

Ezér' hagyatékért engem követnének

De ha marad értéke a rögeszmének

Vajon mit mondana anya, hogyha egy marék étel

Lenne a kezembe', amikor a szar épp ér el

És nem kellene baszakodniuk a mértékkel

Aki itt van velem, odaadom neki, amit kaphat

De ha marad az igazság, akkor alig vannak

Mеr' ha megszólalok, teret adok a visszhangnak

Vajon mit mondana anya, hogyha a gyеrek félne

Most épp szenved a brigádjába a szemed fénye

Lassan eszegetnek meg a gerinctelen férgek

Aki féreg, jöjjön közelebb, neki is helyet kérek

Megtanultam gyerekkoromban, a telep méreg

Te leszel a test, én pedig hogyan leszek lélek

Vajon mit mondana anya, hogyha itt az, aki lenne

Felemelne a szarból, és szépen hazacipelne

És megalkotnánk a világunkat valamilyenre

Amíg itt vagyok anya, addig a távolból kövess, kérlek!

Úgy megölelnélek

De én felhúzom a cipőm, hogy elmenjek, és visszahozzam a köteg pénzem

Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel

Egyszer hazatérnék, de megölelnélek

Ez a maradék ész meg egy öreg lélek

Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem!

Ezér' hagyatékért engem követnének

De ha marad értéke a rögeszmének